Mindez nem mond ellent a keresztény vallásnak. A reinkarnációt Jézus Krisztus is elfogadta, amikor azt mondta tanítványainak, hogy Keresztelő Szent János az újjászületett Illés próféta.

 

   Milyen lépcsőfokokon kell végigmennünk ahhoz, hogy energetikai állapotunkat rendbe hozzuk és ráleljünk a belső békére?

 

    A jama és nijama olyan etika, tehát az erkölcs, értelem és test higiéniájának szabályrendszere, melynek alapja, hogy minden módon, minden időben tartózkodjunk az élő teremtmények iránti gonoszságtól, mert minden teremtményben Isten testesül meg.   

  A jama etikai kódex arra tanít, hogy váljék bennünk szokássá az igazságosság mind szóban, mind pedig gondolatban. A valóságban ez nem olyan bonyolult, mint első látásra hinnénk. A hazugságról ugyanúgy leszokhatunk, mint a dohányzásról. Eleinte szokatlan, mert hiányérzetünk van, de aztán rutinszerűvé válik. Néha előadódnak olyan szituációk, amikor szinte lehetetlen nem füllenteni. De ha még ilyenkor is sikerül elkerülni a hazugság megalázó helyzetét, akkor az ember erkölcsileg teljesen tisztának érezheti magát. A hazugságtól nagymennyiségű energiát veszít az ember, amit később nehéz vissza szerezni. "Győzzük hát le a mérget kedvességgel, a gonoszt jósággal, a hazugságot igazsággal" - hangoztatja a Mahabharata. Próbáljuk meg, nem is olyan nehéz, mint ahogy első pillantásra látszik.
    A következő szabály: tartózkodás a mohóságtól, vagyis attól, ami nélkül meg tud lenni az ember. Ide tartozik a mértékletes, természetes táplálkozás (ne legyünk falánkok), a fecsegéstől való tartózkodás (beszéljünk lassabban és kevesebbet), az érzelmek és vágyak kordában tartása, bele értve a "szexuális falánkságot" is.
    Tulajdonképpen miért kell mindettől magtartóztatni magunkat? Azért, mert - ahogy a jógik mondják - minden ember életében meg van szabva, mennyi energia, táplálék, szó, lélegzetvétel jár neki. Minél gyorsabban feléljük "porciónkat", annál gyorsabban kell megválnunk porhüvelyünktől.
    Az öntökéletesítés következő foka a hatha jóga, a test, a légzés, az energia feletti kontroll, amit tornával (ászana) és légzőgyakorlatokkal (pránajáma) érhetünk el. A "ha" pozitív, a "tha" pedig negatív (de nem "rossz" értelemben) energia, mely a farkcsontban helyezkedik el. A "ha" energiát a naptól, a "tha"-t pedig a holdtól kapjuk. A legfelső és legalsó pólus (csakra) között igen nagy rezgésszámú és rövid hullámhosszú áramlat halad, ami nem más, mint az élet.
    A hatha-jógának az a funkciója, hogy egyensúlyban tartsa a pozitív és negatív potenciált és tartós energetikai harmóniában tartsa a szervezetet.
    Egészség és betegség kérdésében a jógik álláspontja a következő. Az átlagos ember mozgásai, gondolatai, cselekedetei általában tudat alattiak, automatikusak. A tudatosság nélküli gondolkodás jóval gyakoribb, mint a tudatos. Ezért az embernek a testében zajló életfolyamatokról sincs tudomása. Ez azt eredményezi, hogy károsodik a prána- (energia-) folyam és különböző betegségek lépnek fel. A beteg ember rosszat teremt.
   Az ászánák (testtartások és gyakorlatok) helyes, energia-áramot szabályozó végrehajtása megszűnteti az energetikai diszharmóniát, vagyis a betegséget.
    A fentiekből következően egészségünk alapfeltétele, hogy a tudatosságot fokozatosan kiterjesszük minden testrészünkre, szervünkre, s így kialakítsuk benn a rendet és a harmóniát. Amikor tudatosságot (energiát) küldünk a megfelelő testrészbe, az adott beteg szervben regenerációs folyamatot indítunk be.
    A testtartások (ászanák) arra hivatottak, hogy energiát küldjenek az egyik szervből a másikba. Az aszánákat hajlítás-nyújtás, feszítés-lazítás alapján osztályozzuk. Ennek alapján az ászánák hatása lehet energetikai, lelki és test-gyógyászati. Eközben minimális energia ráfordítással maximális eredmény érhető el, ugyanis míg a sport energia-leadást, a hatha-jóga energia-felvételt jelent.
    Az ászanák azonban kifejezetten fizikailag is hatnak a szervezetre. A fordított, nem szokványos testhelyzetek (például "gyertya" felfelé mutató lábakkal) serkentik a vérkeringést és a vénás vér visszafolyását. A hajlításos testhelyzetek a gerinc, inak, izületek, izmok edzését szolgálják. Minél hajlékonyabb a gerincoszlop, annál hosszabb az élet, - tartják a jógik. Az előre hajlításos gyakorlatok a belső szervek masszázsát biztosítják. A végtagok felhasználásával végzett ászánák ("lótusz-ülés") elszorítják a vénákat, ezzel kikapcsolják a végtagokat a vérkeringésből, átmenetileg tehermentesítve azt.
    Az aszána-gyakorlatok végzése szorosan összefügg a helyes légzéssel, illetve a be- és kilégzés utáni lélegzet-visszatartással. A belégzés utáni levegő visszatartás serkenti a tudati összpontosítást, elősegíti a jó oxigén felhasználást és a test reflex-szerű kiegyenesedését. A kilégzés utáni szünet nyugtató, az így felhalmozódott széndioxid pedig görcsoldó hatású.
    Az orrlégzés a helyes légvétel művészetének alapszabálya. Ugye senkinek sem jutna eszébe, hogy az orrán keresztül táplálkozzék, - mondják a jógik, - akkor miért lélegeznek egyesek a szájukon keresztül?
    A hatha-jóga és a következő lépcsőfokot képező pratjahára és dharáná közt tulajdonképpen nincs éles határ.
    A pratjahára az összpontosítás képessége, míg a dharáná az agy (figyelem) egyazon tárgyon való tartásáé. Ezek tehát a meditáció alapjai.
    A meditációt ugyanolyan nehéz megmagyarázni, mint a szerelem, szépség vagy bölcsesség fogalmát. Ezt a fogalmat is mindenki a saját felfogása szerint értelmezi. Meditációnak nevezzük azt is, amikor passzívan követjük szabadon kószáló gondolatainkat (nem azonos a "szellemi rágógumival"), vagy pedig naplementében, festményben, zeneműben gyönyörködünk. A fantázia szárnyalása vagy valaminek a kötetlen átgondolása is meditácó lehet. Az imádkozás is meditáció. A meditáció tehát az, amikor szabadon rákoncentrálunk valamire, az a képesség, amikor a gondolatfolyamot anélkül irányítom, hogy eközben nyelvi eszközökhöz folyamodnék. Amikor összpontosítunk valamire, akkor energiáink egy részét rá irányítjuk.
    Érdekes a jógiknak az evolúcióról vallott nézete: a tudós a tudatot az agyban tartja és ettől ott nagy mennyiségű prána halmozódik fel. Az órás mester pránája a szemében és az ujja hegyében koncentrálódik. A nyúlé a fülében. Ahova a tudat küldi a pránát, az ott fejti ki alkotó tevékenységét. Így keletkezett az elefánt agyara és a zsiráf nyaka. Így fejlődött ki az ember. A prána automatikusan követi a tudatot, az ember ez által sok mindent el tud érni. Ha a kezünkbe küldjük a pránát, az meleg lesz, ha egy beteg szervünkbe, ott gyógyulási folyamatokat indít be.
    A gyakorlásnak rendkívüli szerepe van a koncentráló képesség kifejlesztésében. Ennek révén a jógik csodákat művelnek, például fagyban képesek testükkel megszárítani egy vizes lepedőt, minimálisra képesek lelassítani pulzusukat, légzésüket, vagy képesek bármely szervüket érzésteleníteni.
    A szamádhi nevű legfelső lépcsőfokot csak kevesek képesek elérni. Aki viszont e szintre emelkedik, elnyeri a tökéletes lelki békét és képes intuitíve megismerni a végső igazságot.
 

Forrás: www.astra-lit.hu